|
 |
|
|
| ... ünnepek, jeles napok szinte kivétel nélkül az időjárásjóslás alkalmai is voltak. ,,Ha újesztendő napján szép napfényes üdő van, az jó esztendőt jelent" - tartották például a bukovinai magyarok (Bosnyák S. 1977: 164). A jugoszláviai magyarok népi időjárásjóslása szerint ,,január 1. Újév napján, ha csillagos az ég, rövid lesz a tél, ha piros a hajnal, akkor sze... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... következtében meg tudták tartani ősi eszközeiket és ősi földművességüket. A tanult iparosok és kereskedők, az értelmiségiek és a birtokosok folyamatosan elhagyták őseik földjét.
- A bukovinai eredetű csángók. Amikor Mária Terézia elhatározta a keleti végek megerősítését, 1760-ben generálisát, báró Buccowot (Buckow-ot) határőrség szervezésére a Székelyföldre küldte megsértve e... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... egyik legenda szerint Szent Medárd püspök negyvennapos esővel oszlatott szét egy vidám, táncoló és mulatozó társaságot, mert nem hallgattak intő szavaira. Egyes területeken, például a bukovinai székelyeknél úgy tartják, hogy ezen a napon kezdődött a bibliai özönvíz is, amely szintén negyven napig tartott.
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... erős volt az ország ahhoz, hogy véreit hazatelepítse és itthon törődjön velük. S ami a zsidóságnak sikerült 1948 óta, az nekünk magyaroknak sohasem sikerült. Az 1941-ben hazatelepített bukovinai csángók sorsa is krisztusi szenvedés és szétszórattatás lett.
A kaukázusi magyarok históriájának is legelmélyültebb búvára Bendefy László volt, akinek erről írott jeles könyve, a Kumm... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... maradjanak lakhelyükben. A néphit szerint ilyenkor ugyanis hazalátogatnak a halottak. Ezért sokfelé szokás volt, hogy számukra megterítettek, kenyeret, sót, vizet tettek az asztalra. A bukovinai magyarok körében pedig még a temetőbe is vittek ennivalót.
Aki ezeken a napokon nem tud kimenni a temetőbe, az otthon gyújt gyertyát. Zentán Mindenszentek napján a család minden... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... visszatalálhatnak a sírba, nem kísértenek, és nem nyugtalanítják az élőket.
Sokfelé szokás volt, hogy a halottak számára megterítettek, kenyeret, sót, vizet tettek az asztalra (a bukovinai magyarok körében pedig még a temetőbe is vittek ennivalót s a sírokra helyeztek belőle, a maradékot pedig a koldusoknak adták). Szeged környékén "mindönszentek kalácsa", "kóduskalács" néve... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... maradjanak lakhelyükben. A néphit szerint ilyenkor ugyanis hazalátogatnak a halottak. Ezért sokfelé szokás volt, hogy számukra megterítettek, kenyeret, sót, vizet tettek az asztalra. A bukovinai magyarok körében pedig még a temetőbe is vittek ennivalót.
Aki ezeken a napokon nem tud kimenni a temetőbe, az otthon gyújt gyertyát. Zentán Mindenszentek napján a család minden... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... is alkalmaztak. A szilveszteri időjárásjóslás az aznapi idő alapján történt: ''Északi szél hideg, a déli enyhe telet jósol''. Ilyenkor jósolnak vöröshagymával, fokhagymával is, pl. a bukovinai magyarok: ''Ha kíváncsi volt a gazdaember, hogy milyen időjárás lesz az új esztendőben, minden hónapban, akkor egy vöröshagymát kettévágott és tizenkét kovát lebontott róla s mindenikbe tett... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... véletlen, hogy az ünnepek, jeles napok szinte kivétel nélkül az időjárásjóslás alkalmai is voltak. "Ha újesztendő napján szép napfényes idő van, az jó esztendőt jelent" tartották pl. a bukovinai magyarok. A délvidéki magyarok népi időjárásjóslása szerint "január 1. Újév napján, ha csillagos az ég, rövid lesz a tél, ha piros a hajnal, akkor szeles lesz az esztendő."
Áll... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... véletlen, hogy az ünnepek, jeles napok szinte kivétel nélkül az időjárásjóslás alkalmai is voltak. "Ha újesztendő napján szép napfényes idő van, az jó esztendőt jelent" tartották pl. a bukovinai magyarok. A délvidéki magyarok népi időjárásjóslása szerint "január 1. Újév napján, ha csillagos az ég, rövid lesz a tél, ha piros a hajnal, akkor szeles lesz az esztendő."
Áll... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... tájékoztatta az MTI-t Istenes Tímea, a bonyhádi önkormányzat sajtóreferense -, hogy ez a májusfa négy évig áll majd a templomkertben, s mert a Völgységben a németség mellett otthonra leltek a bukovinai székelyek és a felvidékről kitelepített magyarok is, négy év múlva egy Székelyföldről, újabb négy esztendő elteltével egy Felvidékről hozott fát állítanak majd a helyére.
... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... Tatros folyó völgyébe költözött magyarokat Gyímesi csángók a Brassó melletti Hétfaluban élő magyarságot, valamint a barcasági magyar falvak más lakóit. Gyakran helytelenül így emlegetik a bukovinai székelyeket is a közülük kiszakadt al-dunai székelyeket. A �csángó� név általában gúnynévnek számít. Nem maguk a csángók, hanem a környezetükben vagy a távolabb lakó szék... |
|
|
|
|
|
|
|
|
..."Erdélyország az én hazám" fesztivál
Verőce, 2008. június 27-29.
sajtóanyaga
A sajtótájékoztató időpontja:
2008. június 11-én, délelőtt 11 óra
Helyszín: Budapest, az Uránia Nemzeti Filmszínház Kávézója
1088 Budapest, Rákóczi út 21.
A sajtótájékoztatón nyilatkoznak:
Gaál István kulturális főszervező, Domokos Is... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... tanköteles magyar gyermekek befogadására. A Magyar Kisebbség című folyóirat adatai szerint az 1934-35. tanévben 175.000 magyar gyermek nem anyanyelvén tanult (ebben nincsenek benne a bukovinai és moldvai magyar gyermekek). Az erdélyi református egyházkerület püspöki jelentése szerint is 1934-35-ben a 70.000 magyar református tanköteles közül csak 24.656 járt magyar iskolába. Az is... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... visszatalálhatnak a sírba, nem kísértenek, és nem nyugtalanítják az élőket.
Sokfelé szokás volt, hogy a halottak számára megterítettek, kenyeret, sót, vizet tettek az asztalra (a bukovinai magyarok körében pedig még a temetőbe is vittek ennivalót s a sírokra helyeztek belőle, a maradékot pedig a koldusoknak adták). Szeged környékén ???mindönszentek kalácsa", ???kóduskal... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
Mivel a néphit szerint Mindenszentek és Halottak napján hazalátogatnak az elhunyt hozzátartozók, sok helyen az asztalra kenyeret, sót, vizet, esetleg egy tál ételt készítenek, a bukovinai magyarok körében még a temetőkbe is vittek ennivalót.
Aki ezekben a napokban nem tud kimenni a temetőbe, az otthon gyújt gyertyát (katolikus közösségekben annyit, ahány ha... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... maradjanak lakhelyükben. A néphit szerint ilyenkor ugyanis hazalátogatnak a halottak. Ezért sokfelé szokás volt, hogy számukra megterítettek, kenyeret, sót, vizet tettek az asztalra. A bukovinai magyarok körében pedig még a temetőbe is vittek ennivalót.
Aki ezeken a napokon nem tud kimenni a temetőbe, az otthon gyújt gyertyát. Zentán Mindenszentek napján a család minden... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Mindenszentek és halottak napja
Az egymás utáni napokon ünnepelt mindenszentek és halottak napja közül egyértelműen az utóbbi dominál, annak ellenére, hogy a megemlékezés később alakult ki.
november 1. és november 2.
Minden vértanú ünnepe
A minden vértanú ünnepe volt az első k... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... nyugtalanítják az élőket.
Sokfelé szokás volt, hogy a halottak számára megterítettek, kenyeret, sót, vizet tettek az asztalra (a bukovinai magyarok körében pedig még a temetőbe is vittek ennivalót s a sírokra helyeztek belőle, a maradékot pedig a koldusoknak adták). Szeged környékén "mindönszentek kalácsa", "kóduskalá... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... lakhelyükben.
Mivel a néphit szerint Mindenszentek és Halottak napján hazalátogatnak az elhunyt hozzátartozók, sok helyen az asztalra kenyeret, sót, vizet, esetleg egy tál ételt készítenek, a bukovinai magyarok körében még a temetőkbe is vittek ennivalót.
Aki ezekben a napokban nem tud kimenni a temetőbe, az otthon gyújt gyertyát (katolikus közösségekben anny... |
|
|
|
|
|
